A Csendes-óceán felett repülő járatok miatt nagyon sok klímakárosító ózon keletkezik, amit amerikai kutatók elemzése mutatott ki. A legnagyobb kárt az Egyesült Államokból, valamitn Ausztrália és Új-Zéland között közlekedő gépek okozzák. Az általuk használt 10 légifolyosóban keletkezik a legtöbb ózon. Ennek oka, hogy a gépek nagyok és hosszan repülnek.

Az amerikai kutatók a földi légkör vegyi összetételét modellező számítógépes program segítségével kiderítették, hogy a körülbelül 83 ezer légi folyosón a világ mely régióiban képződik a legtöbb új ózon. Felfedezték, hogy a Salamon-szigetektől 1000 km-re fekvő Csendes-óceán területét érinti a leginkább a repülés káros hatása. A régió fölött a repülőgépmotorokból kibocsátott minden 1 kg NO körülbelül 15 kg ózont hoz létre. Évente átlagosan egyetlen Sydney-Mumbai járat 25 300 kg ózon képződését okozza.

A repülők által kibocsátott NO-ra a csendes-óceáni vidék ötször olyan érzékenyen reagál, mint Európáé és 3,7-szer erősebben, mint Észak-Amerikáé. Steven Barrett a kutatás vezetője arra a megállapításra jutott, hogy Földünk légkörének legtisztább zónái reagálnak a leginkább drámaian a repülési káros anyag kibocsátásra.

A Csendes-óceán felett nagyobb ózontöbblet képződik, mint más légifolyosók körül. A légi közlekedés 9-12 km magasságban bocsátja ki a gázokat és a szemcséket, itt az ózonrétegre és az éghajlatra gyakorolt hatása is nagyobb, mint a talaj közelében. Az ózon bomlékony, üvegházhatású gáz, amelynek képződése és lebomlása erősen függ a légkör kémiai összetételétől. Az alsó légköri szférában elsősorban a NO-ok bomlásakor keletkezik. A repülők atmoszférára gyakorolt hatásairól sok tanulmány született, de ez az első, mely a légi folyosókat egyenként elemezte.

A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy az éghajlat védelmében a járatok a jövőben a kibocsátott gázokra kevésbé érzékeny területek fölött, kerülő úton járhatnak, természetesen minden alkalommal figyelembe kell venni az így megnövekedett kerozinfogyasztást.

Forrás: index.hu

B. A.